Dance Of Death
WILDEST DREAMS

Steve: "A "Wildest Dreams" szerintem egy
nagyon erős nyitónóta.
Ez az album első kislemeze.
Ahogy közismert, már a múlt
turnén is játszottuk a
koncerteken. Némi hetvenes
évekbeli hatás
érezhető rajta, a "Hughes/Thrall"
albumra emlékeztet. Adrian írta a
zene legnagyobb részét.
Én készítettem el a
dallamvonalát (?), az ének dallamát
(?) és a szöveget."

A LEGVADABB ÁLMOK
(Wildest Dreams - Smith/Harris)   3:52

Változtatni fogok néhány
dolgon az életemben, kiűzöm a
démonokat a múltamból,
Kocsiba ülök, és irány az
országút, kész vagyok
útra kelni, és menni.

És úgy érzem, bárki
lehetek, bárki, akivé valaha lenni
vágytam,
És elképzelem, aki lenni akarok,
valóra váltom legvadabb álmaim.

Úton vagyok, újra egymagam,
Úton vagyok, újra kint az úton.

Amikor visszaemlékezem, régen
hogy zajlottak a dolgok, a szerencsétlenség
köntöse alatt ragadtam,
Úgy éreztem, oly mélyen
elvesztem önmagamban, nem találtam az utat
hogy kitörjek a pokolból.

Amikor depressziósnak érzem
magam, megfogadom, sosem leszek többé ilyen,
De emlékszem rá, ki vagyok,
és elképzelem, ki lesz majd belőlem.

Úton vagyok, újra egymagam,
Úton vagyok, ki fogok törni.

Úton vagyok, újra egymagam, 
Úton vagyok.

Ki fogok törni.


RAINMAKER

Steve: "Dave hozta az ötletet, én
rögzítettem és egy kicsit 
átdolgoztam. Én írtam a
dallamát és az
énekdallamot. Utasítanom kellett
rá Bruce-t, hogy pontosan azokat a szavakat
énekelje, amiket én
szeretnék. Különben előfordult,
hogy máshogy énekelte a
szöveg végeit, de a dallam megköveteli,
hogy így énekelje őket. Ezért
ellenőriztem le szigorúan,
hogy Bruce ugyanazokat a szavakat énekelje,
amiket én odaírtam. Bruce
egyáltalán nem szereti, amikor ilyen
utasításokat adok neki. (nevet) De
lefolytattunk erről egy nagyon érdekes
beszélgetést, hogy amikor dalt
írok, nálam a dallamnak van
elsődleges prioritása. A szöveg is
fontos, de végül a szöveget
kell a dallamhoz hozzáilleszteni, és
nem fordítva. Ezért van az, hogy
néha kicserélek egy-egy szót,
amikor úgy érzem, hogy nem illik oda.
Ez egy kompromisszum a dallam érdekében.
Bruce ugyanakkor azt mondta, hogy sosem
engedne a szövegből,
minden egyes szó fontos - de a "Rainmaker"
esetében végül sikerült
meggyőznöm. Úgy értem, hogy amikor
először hallasz egy nótát,
legtöbbször még nem jegyzed
meg a szöveget, csak a dallama marad a füledben.
Ráadásul sok országban nyelvi
akadályaink is vannak, a rajongók
nem értik a szöveget.
Örülök, hogy
sikerült meggyőznöm Bruce-t, mert a
"Rainmaker"-nek nagyszerű dallama van."

ESĹ?CSINÁLÓ
(Rainmaker - Murray/Harris/Dickinson)   3:48

A pusztaságban kóborolva az igazságot kerestem,
Az angyalok kórusa szólított nevemen,
Éreztem, életem nem lesz többé ugyanilyen,
A perzselő nap felé fordítottam fejem.

És ismerem a fájdalmat, ugyanazt érzed, mint én,
És álmodom az esőről, ahogy a levelekre hullik,
És a repedések a talajon, mint a
törések az életünkben,
Begyógyulnak, és már messze vannak.

Azt mondod, esőt fakaszthatunk,
Azt mondod, mind megváltozhatunk,
Azt mondod, találhatunk valamit,
amivel lemoshatjuk a könnyeket.

És ismerem a fájdalmatâ?Œ

Azt mondod, esőt fakaszthatunkâ?Œ

És ismerem a fájdalmatâ?Œ


NO MORE LIES

Steve: "Nem is tudom, hogy írjam le ezt
a nótát.
Szerintem ez egy tipikus példája
az általam használt
dalszerkesztésnek: lassú
kezdés, egy feszültségnövelő
középrész,
ami után jön az igazi, kemény
beindulás.
Szerintem a hetvenes évekbeli
progresszív rock hatásait hordozza magán.
Egy nagyon jó nóta, ami élőben
is nagyszerűen fog működni.
Amikor felvettük, mindannyiunknak az volt a
véleménye, hogy nagyon jó
koncertnóta lesz belőle."

NINCS TÖBB HAZUGSÁG
(No More Lies - Harris)   7:21   

Sötétlő ég előttem,
nincs idő felkészülni,
Búcsúpillantás a végső
horizontra, de nem bántam meg semmit.

Talán visszatérek egy napon,
hogy újra éljek, ki tudja
Milyen alakban vagy formában, kapok
egy másik lehetőséget.

Elsietett idő, szégyenkezés
nélkül, ahelyett, hogy versenyeznék
a halálig,
És azt kívánnám,
hogy életem véget érjen, most senki
sem állíthat meg.

Az idő lejárt, nincs tovább,
még sok mindent meg szeretnék tenni,
Visszajövök, hogy újra
megpróbáljam, egy nap, talán várok,
mígâ?Œ

Nincs több hazugság, nincs több hazugság, 
Nincs több hazugság, nincs több hazugság.

Mindannyian az asztalomnál ülnek,
nagyokat mondanak, és bort isznak,
Az ő idejük is közeleg,
éppúgy, mint az enyém, csak még nem
tudják.

Csak figyelmeztetlek, hogy legmélyebb álmaidban
Semmi elől nem rejtőzhetsz el, rajtad tartom a szemem.

Az óra gyors, a perc közel, az
eseménydús múlt egyre tisztább
Az életem véget ér, itt az idő,
azt hiszem, hazajövök.

Nincs több hazugság, nincs több hazugság,
Nincs több hazugság, nincs több hazugság.

Elsietett idő, szégyenkezés
nélkül, ahelyett, hogy versenyeznék
a halálig,
És azt kívánnám,
hogy életem véget érjen, most senki
sem állíthat meg.

Az idő lejárt, nincs tovább,
még sok mindent meg szeretnék tenni,
Visszajövök, hogy újra
megpróbáljam, ne mondd, hogy itt a vég.

Nincs több hazugság, nincs több hazugság,
Nincs több hazugság, nincs több hazugság,
Nincs több hazugság.


MONTSÉGUR

Steve: "Először csak egyetlen riff volt
hozzá, amit Janick hozott. Aztán
jöttem én a dallammal
és az énekdallammal, Bruce pedig
megírta hozzá a szöveget.
Csak gépeld be a "Montségur" szót a
Google internetes keresőbe, és
máris rengeteg információ ömlik
eléd a francia történelemből.
A Katarokról szól és a
vallási gyilkosságokról és a
procecution, amik ezekben az időkben folytak.
Ez egy szörnyű dolog volt - de egy
igaz történet és egyben nagyon
érdekes is. Zeneileg a dal engem
egy picit a "Piece Of Mind" albumra emlékeztet."

MONTSÉGUR
(Montségur - Gers/Harris/Dickinson)    5:50  

Egyedül állok ezen az elhagyatott helyen,
a halálukban ők valójában
élnek még  
Lemészárolt ártatlanság,
a gonosz elfoglalta helyét, az angyalok
elégtek belül.

Századokkal később nem értem
miért, milyen titkot vittek a sírba,
Eretnekek még ma is égnek az egünk
alatt, a vallások még ma is
égnek belül.

Montségur kapuinál és falainál,
a vér a fellegvár kövein,
Montségur kapuinál és falainál,
a vér a fellegvár kövein,
Montségur kapuinál és falainál,
a vér a fellegvár kövein.

Mivel mind megöltük őket, Isten megismeri
az övéit, az ártatlanok,
akik meghaltak a trónján ülő
pápa miatt,
Katolikus kapzsiság és paranoiás
vakbuzgóság, a Grál
átka és vér a kereszten.

Templomos lovag hívők vérrel a
kezükön, gyülekeztek, hogy
kérésre öljenek,
Máglyán égtek el a lelkük
szabadságáért, a
katárokkal maradtak, hogy meghaljanak,
és szabadok legyenek.

Az Ószövetség könyve
ósdi és fekete, a Sátán
fegyvere a vágy.
A test gonosz kárhozatában élve,
vissza az élet szenvedésébe.

A Tökéletesek önként mennek a
máglyára, a követőikre
halál vár,
Az isteni tudásért, amire jogot formáltak,
a vallások még mindig
égnek belül.

Montségur kapuinál és falainál,
a vér a fellegvár kövein,
Montségur kapuinál és falainál,
a vér a fellegvár kövein,
Montségur kapuinál és falainál,
a vér a fellegvár kövein.

Mivel mind megöltük őket, Isten megismeri
az övéit, nevetés a
sötétségben és Istenben minden
reményünk,
A Háromszög szemei bűnösen mosolyognak,
nincs Húsvéti lakoma
az megátkozott helyen.

Szembenézve a nappal, ahogy a sírjukba mentek,
elégtek, mint egy kutya, vagy
Te élsz rabszolgaként,
A halál az ár lelked szabadságáért,
hogy a katárokkal maradj,
meghalj és szabad légy.

Montségur kapuinál és falainál,
a vér a fellegvár kövein,
Montségur kapuinál és falainál,
a vér a fellegvár kövein.


DANCE OF DEATH

Steve: "Ez a címadó nóta, egy nagyszerű
dal. Janick hozta az alapötletet.
Én írtam a nyitó gitárrészt,
az énekdallamot és a szöveget is. A szöveg
egy kis történetet
mesél el. A zenének igazi atmoszférája
van, és a hatására táncoló embereket
látsz magad előtt.
Ezért lett "Haláltánc" a címe. Ha hallod az
5.1-es mixet, meg fogsz lepődni, milyen hihetetlen hatása van.
Hat zenészt
belepakolni két hangfalba
egyre nehezebb (nevet), ezért fantasztikus ez az új
technológia. Szerintem
az eredeti sztereo
hangzással is jó, de az 5.1-es mixtől
elszállsz. Amikor először
hallgatod, érdemes beállítanod
hozzá az oldalsó és a középső
hangszórókat, mert
egy zenei CD máshogy szól, mint egy film, de ez
csak ízlés kérdése. Én
személy szerint azt szeretem, ha a
szöveg egy picit hangosabb a film nézése
közben. Három 5.1-es rendszerem van otthon,
és mindegyik máshogy van
beállítva. Nagyon érdekes
összehasonlítani a különféle
hangzásokat. A szöveg terén
itt is szigorú utasításokat adtam Bruce-nak.
De Bruce nagyszerűen megoldotta az éneket az
elejétől a végéig.
Talán, mert van egy kis középkori
vagy népzenei hatás ebben a dalban. Bruce pedig
nagyon szereti az ilyesmit. Szerintem
ez a Jethro
Tull iránti szerelme miatt van így."

HALÁLTÁNC
(Dance Of Death - Gers/Harris)   8:36

Hadd meséljek el nektek egy vérfagyasztó
történetet valamiről,
amit láttam,
Egy este az Everglades-ben* kóboroltam, ittam egy italt,
de semmi többet. 

Kószáltam és élveztem a ragyogó
holdfényt, bámultam a
csillagokat,
Nem vettem észre a közelemben feltűnő alakot,
aki minden mozdulatomat figyelte.

Megrémültem, és térdre estem, ahogy
valami megtámadott a fák
közül,
Egy istentelen helyre vitt, és ez az, ahol kegyvesztetté
lettem.

Aztán hívtak, hogy csatlakozzam hozzájuk,
a Haláltáncba,
A tűzkörbe követtem őket, a
közepébe vezettek.

Az idő mintha megállt volna, még mindig
bénult voltam a félelemtől,
de akartam is menni,
És a tűz lángja nem égetett meg,
ahogy az izzó parázson
sétáltam. 

Aztán éreztem, hogy transzba estem,
és lelkem kiszállt belőlem, 
És bárcsak valaki szemtanúja
lett volna annak, ami történt velem.

És táncoltam, parádéztam,
és énekeltem velük,
halál ült a szemükben,
Élettelen alakok, de nem halottak voltak,
felszálltak a Pokolból.

Ahogy a halállal táncoltam,
kiszabadult lelkem nevetett és leordított
rám,
Alatta meg nem halt testem csak táncolt,
a halálkörben.

Aztán eljött az idő, hogy
újra egyesüljünk, lelkem visszaszállt
belém,
Nem tudtam, hogy élő vagyok vagy halott,
mert a többiek mind csatlakoztak hozzám.

Szerencsére ekkor egy csetepaté
kezdődött, ami elvonta rólam a figyelmet,
Amikor levették rólam a tekintetüket,
abban a pillanatban menekülni kezdtem.

Futottam, ahogy csak bírtam, gyorsabban,
mint a szél, de nem néztem hátra,
Csak magam elé mertem nézni. 

Amikor tudod, hogy időd már közel,
tudod, hogy fel leszel rá
készülve,
Végy búcsút mindenkitől,
igyál egy italt, és mondj el
egy imát.

Amikor alszol, amikor az ágyadban fekszel,
És felébredsz álmodból,
hogy táncolni menj a halállal,
Amikor alszol, amikor az ágyadban fekszel,
És felébredsz álmodból,
hogy táncolni menj a halállal.

A mai napig sem tudom, végül
miért hagytak elmenni, 
De soha többé nem táncolok,
mígnem a halál hív táncba.


*Everglades: egy nemzeti park Floridában,
nem messze attól a helytől, ahol Nicko lakik.


GATES OF TOMORROW

Steve: "Janick hozta az ötletet,
én pedig segítettem neki egy picit a
befejezésénél.
Én írtam a teljes
dallamot. Bruce hozta a szövegét.
A "Gates Of Tomorrow" egy erőteljes nóta
nagyszerű dallammal."

A HOLNAP KAPUI
(Gates Of Tomorrow - Gers/Harris/Dickinson)   5:12

Pókhálót sző a
szíved és a lelked körül, becsapja a
szemed és hátráltat
céljaid elérésében,
Hajók az éjszakában,
amikor eltűnnek a látóhatárról,
a földi örömöket
szállítják rakományként, 
A nőknek és gyermekeknek a
halottak lelkei, kinyitottam a könyvüket és nincs
könyörület.

Megbocsátást akarsz, és
olcsón akarod. Nem adok megváltást az
alázatért cserébe.
Gonoszul szenvedsz, amikor megfizeted a
hírnév árát. Nincs Isten, hogy
megmentsen, ha te meg nem mented magad. 
Nem hibáztathatsz egy őrültet,
ha elveszted a fejed. Add meg nekem az erőt,
így folytatni fogom.

Csapdába estél a hálóban,
de én elvágom a fonalakat, megmutatom
a holnap kapuit,
Csapdába estél a hálóban,
nincs könyörület, megmutatom a holnap
kapuit,
Csapdába estél a hálóban,
a halál szolgái, megmutatom a holnap
kapuit,
Csapdába estél a hálóban,
de én elvágom a fonalakat, megmutatom
a holnap kapuit.

Gonoszul szenvedsz, amikor megfizeted a hírnév
árát. Nincs Isten, hogy
megmentsen, ha te meg nem mented magad.
Nem hibáztathatsz egy őrültet,
ha elveszted a fejed. Add meg nekem az erőt,
így folytatni fogom.

Csapdába estél a hálóban,
de én elvágom a fonalakat,
megmutatom a holnap kapuit,
Csapdába estél a hálóban,
nincs könyörület, megmutatom
a holnap kapuit,
Csapdába estél a hálóban,
a halál szolgái, megmutatom a
holnap kapuit,
Csapdába estél a hálóban,
de én elvágom a fonalakat,
megmutatom a holnap kapuit.


NEW FRONTIER

Steve: "A "New Frontier" Nicko első
dalírási próbálkozása.
Szerintem nagyon jó lett. A refrén Adrian
munkája. Nicko csinálta az alapokat.
Teljesen megírta a
basszusgitárrészeket! Pontosan lejátszottam
neki, amit kért, és meglepődtem,
mert teljesen úgy hangzott, mintha 
én írtam volna! Ezt meg is mondtam
neki, mire azt válaszolta: "Mi a f*szt
vársz 20 év együttlét
után?!" (nevet) Nagyon vicces volt. A dal
igazán jó, és nagyon fogós
refrénje van."

ÚJ HATÁR
(New Frontier - McBrain/Smith/Dickinson)   5:04

Kivérzel a kezdettől, teljes testemet 
odaadom, egy új élet egy nap alatt
Valami új Frankenstein,
örökre átkozott.

Megátkozva a bukott angyal
által, ki ment meg a Pokoltól? 
És ki az Istenem? És hol van a lelkem?
Túl fáradt vagyok, hogy
ugorjak, túl fiatal, hogy elfussak.

Véget nem érő örök
kutatás, álomkergetés,
szívem álma,
Mindig kutatni, mindig kérdezni,
kérdések mindjárt a kezdetnél.

Amott az új határ, Istent
játszani könyörület és
félelem nélkül,
Egy szörnyet alkotni, egy lélek
nélküli embert. 
Megéri ez egy Isten és ember
közti háború veszélyét?
Megéri ez egy Isten és ember
közti háború veszélyét?

Azt akarom, hogy most véget
érjen az életem, de nem tudom, hogyan.
Egy élet fájdalma
újrafelhasználva,
Egy férfi ivadéka,
amit az ördög tervezett.

Véget nem érő
örök kutatás, álomkergetés, szívem
álma,
Mindig kutatni, mindig kérdezni,
kérdések mindjárt a kezdetnél.

Amott az új határ, Istent
játszani könyörület és
félelem nélkül,
Egy szörnyet alkotni, egy lélek
nélküli embert. 
Megéri ez egy Isten és ember
közti háború veszélyét?
Megéri ez egy Isten és ember
közti háború veszélyét?


PASCHENDALE

Steve: "Ez egy tipikus példája
annak, amit eposznak hívunk. Az I.
Világháborúról
szól - "Paschendale"
egy hely Belgiumban, ott volt annak idején
a frontvonal. Itt is érdemes egy kis
kutatást végeztetni a
Google-lal - bár talán
érdemesebb az eredeti, belga szót használni,
dupla "a"-val: "Paaschendale".
Ennek a dalnak is van egy kis hetvenes &
eacute;vekbeli progresszív rock hatása.
A szöveg egy kicsit szomorú,
de egyben nagyon erőteljes. Mint már
mondtam, az I. világháborús
lövészárkokról
szól, nagyon komoly dolog.
Komolyzenei részek nélkül
is rögzítettük a dalt, és
már ez a "normál" rockzenei
változat is nagyon
erőteljesen szól. De szerintem az
albumverziót fogjuk használni -
ezt is meg lehet oldani élőben."

PASCHENDALE
(Paschendale - Smith/Harris)   8:27

Idegen földben fekszik, magányos
katona ismeretlen sírja,
Utolsó szavaival, ahogy imádkozott,
a Paschendale szót mondta.

Újra átélve, amin
keresztülment, lelkének utolsó áldozata,
Lövedékeid megrozsdásodnak a
könnyeitől, hadd mondjam el neked
történetét.

Hason fekszem egy vérrel telt l
övészárokban, gyilkolom az időt
saját halálomig,
Arcomon érzem a ráhulló
esőt, sosem látom többé
a barátaimat.

A füstben, a sárban és
ólomban, érezve a félelem
szagát és rettegve,
Hamarosan itt az idő, hogy átvessem
magam a falon, golyózápor és
mindannyiunknak vége.

Sivítás, kiáltások
és még több torkolattűz,
élettelen testek lógnak
a szögesdróton,
A harcmező nem más, mint egy véres
sírbolt, hamarosan újra együtt
leszek halott barátaimmal.

Sok katona tizennyolc éves. Sárba
fulladva, nincs több könny.
Ez biztosan egy olyan háború, ahol
senki sem győzhet. Eljött a gyilkolás
ideje.

Az otthon, távol van, a háborútól,
egy esély, hogy újra
élj,
Az otthon, távol van, de a háború,
nincs esély rá, hogy újra
élj.

A mieink és ellenségeink teste, a
haláltenger átfolyik rajtunk,
A senki földjén, csak Isten tudja, a
halál állkapcsaiba megyünk.

Megfeszítve, mint egy kereszten,
szövetséges katonák gyászolják
elesetteiket,
Német háborús propagandagépezet,
hasonlót korábban nem
láthattál.

Megesküdnék rá, hogy hallottam az
angyalok sírását.
Imádkozzunk Istenhez, hogy többen
ne haljanak már meg.
Hogy az emberek megtudják az igazságot,
mondd el Paschendale történetét.

A kegyetlenségnek emberi szíve van,
minden ember kiveszi belőle a részét,
Azoknak a borzalma, akiket megölünk, az
emberi szív még mindig éhes.

Utoljára állok a harctéren,
a fegyver kész, hiszen sorban állok,
Ideges várakozás a sípszóra,
meglódul a vérünk
és megyünk.

A vér úgy hullik, mint az eső,
karmazsin palástja újra leleplez,
A fegyverek hangja nem rejtheti el szégyenüket,
és így meghalunk
Paschendale-nél.

Átugorjuk a *shrapnelt és a
szögesdrótot, egyenesen az
ágyútűzbe rohanunk,
Vakon rohanva visszatartom a lélegzetem,
mondj egy imát, a halál
szimfóniája.

Ahogy megrohamozzuk az ellenséges vonalakat,
egy robbanás és lemegyünk,
Elfojtok egy sikolyt, de senki sem hallja,
érzem, ahogy a vér lefolyik a torkomon.

Az otthon, távol van, a háborúból,
egy esély, hogy újra
élj,
Az otthon, távol van, de a háború,
nincs esély rá, hogy
újra élj.

Látom a szellemem a szélben, keresztül
a frontvonalakon a dombon
túl
Barát és ellenség újra
találkozik, mindazok, aki
meghaltak Paschendale-nél.

*shrapnel: az I. Világháborúban
használt lövedék


FACE IN THE SAND

Steve: "A "Face In The Sand"-nek igazi
atmoszférája van, és nagyszerű a
kezdése.
Egy Pink Floyd-szerű hangulatot próbáltunk
létrehozni, és a
végeredmény igazán jól szól.
Legalábbis szerintem. Szóval megint
klasszikus hetvenes évekbeli
progresszív rock elemeket
használtunk fel. Kiváló,
magas hangfekvésű a refrénje.
Adrian hozta az alapötletet, én írtam
a dallamát és az énekdallamot.
Bruce hozta a szöveget."

ARC A HOMOKBAN
(Face In The Sand - Smith/Harris/Dickinson)   6:31

Mindenki várja, hogy valami történjen,
mindenki várja, hogy valamit
lásson,
Elmebetegek még nagyobb katasztrófára
várnak, mindenki a TV híreit
várja.

Tekeredő életek a spirál
végén, diktátorokra várnak a
következő nagy hátborzongató
cselekedetükkel,
Mindenki néz, de senki sem hallgat,
mindenki ott akar lenni a gyilkolásnál.

A jelekre várok, megmondják nekem
az igazat, a világvége jeleit
látom.

Mindenki keres, de semmi sem derül ki,
mindenki keresi az okot,
Mindenki boldog életet remél,
senki sem halált vár az égből.

Mindenkinek valóra fog válni a
rémálma, mindenki letépi majd a
maszkot a szemeiről,
Mindenki imádkozik, de senki sem hisz,
mindenki hősei hazudnak mindenkinek.
Így csak nézek és
várok, és imádkozom egy
válaszért,
A küzdelem és a világ
szenvedésének végére,
de a vég sosem következett be,
És ássuk a sírokat,
eacute;s megtöltjük a fegyvereket,
hogy ölhessünk.

Vajon közel lehet-e már a vég? Arc a homokban?
Tragédiánk jövőbeli emléke.

Vajon közel lehet-e már a vég? Arc a homokban?
Tragédiánk jövőbeli emléke.


AGE OF INNOCENCE

Steve: "Ez a dal Davey és az
én munkám eredménye.
Csendes kezdésű, nagyon
erőteljes nóta.
Az én személyes
véleményem arról, ami az Egyesült
Királyságban folyik manapság.
Nem a politikára értem,
hanem kisebb dolgokra gondolok,
amiket elveszítünk az idő viharában.
Ezért olyan dühös a nóta. 
A refrén engem a Journey
"Escape" albumára emlékeztet, amit nagyon
szeretek. Az összekötő rész
ugyanakkor egy kicsit The Who-s. "

AZ ÁRTATLANSÁG KORA
(Age Of Innocence - Murray/Harris)   6:10

Nem tudok kompromisszumot kötni
a gondolataimban többé, nem tudom megakadályozni,
hogy düh öntse el a szívemet,
Nem tudok kiegyezni egy újabb
veszett üggyel, úgy érzem, elvesztettem a
türelmemet az egész világgal szemben.

És a politikusok a hamis ígéreteikkel,
hazugságaikkal, csalásaikkal,
szégyen, ami történik,
A dolgozó emberek fizetnek mindent a hibáikért,
 és az életükkel
is, ha háborúról van szó.

Csak egy lehetőségünk van, meg tudjuk-e ragadni,
és csak egy életünk
van, nem cserélhetjük ki,
Csak ahhoz ragaszkodhatunk, amink van, nem pótolhatjuk, az
ártatlanság kora
megfakultâ?Œ mint egy régi álom.

A kisebb bűnt luxusbörtönnel büntetik, az
áldozatok rettegnek mindennap
életük végéig,
A támadók tudják, meddig mehetnek el,
tudják, hogy a törvények
gyengék, a bizonyíthatóság
lehetősége alacsony.

Csak egy lehetőségünk van, meg tudjuk-e ragadni,
és csak egy életünk
van, nem cserélhetjük ki,
Csak ahhoz ragaszkodhatunk, amink van, nem pótolhatjuk,
az ártatlanság kora megfakultâ?Œ
mint egy régi álom.

Nem tudod megvédeni magad, még saját otthonodban sem, a
polgárőrség kiáltásaitól
való félelmükben,
az áldozatok letörlik könnyeiket,
Így most a bűnözők egyenesen az arcunkba
nevetnek, a jogrendszer hagyja, hogy ezt
tegyék, szégyen.

A csüggedt nyilvánosság aggódik,
hogy mikor lesz ennek vége, nem tudjuk
megvédeni magunkat és
a gyermekeinket, a divatos bűntől,
Még csak nem is figyelmeztethetjük egymást
a közelünkben járó
gonoszra, több joguk van, mint nekünk,
ezt nem hívhatod igazságnak.

Csak egy lehetőségünk van,
meg tudjuk-e ragadni, és csak egy életünk
van, nem cserélhetjük ki,
Csak ahhoz ragaszkodhatunk, amink van, nem
pótolhatjuk, az ártatlanság
kora megfakultâ?Œ mint egy régi álom.

Az ártatlanság kora megfakult,
mint egy régi álom.


JOURNEYMAN

Steve: "Az album utolsó nótája.
Eredetileg az "elektromos" verziót akartuk
feltenni a lemezre,
ami így kislemez "B"-oldalként került kiadásra.
Az albumverzióban felhasználtunk néhány szokatlan
dolgot, amitől nagyon jól szól.
Amikor megírtuk a dalt, teljesen akusztikus
gitárokra írtuk. Bruce
és Adrian készítette az
elejét és a refrént.
Én írtam a többit: a versszakokat,
a váltást, stb. 
A stúdióban aztán mindkét
változatot rögzítettük,
először az "elektromosat", aztán az
"akusztikusat".
Nekem személy szerint az akusztikus tetszik
jobban, de lehet, hogy néhány
rajongó más véleményen van.
Az akusztikus verzióban a végén
is van egy komolyzenei rész, ami az
elektromos változatból hiányzik.
A két változat teljesen más.
Szerintem igazán jó kislemez
vált belőle. Egy nagyszerű dal, ugyanakkor
még mindig tipikus Maiden."

VÁNDOR
(Journeyman - Smith/Harris/Dickinson)   7:06


A keleti vörös égtől, a nyugati napfelkeltéig,
Megcsaltuk a halálunk, és ő is megcsalt minket.

De ez csak egy álom volt, és azt jelenti,
Alszunk, és tovább álmodunk mindörökké.

És egy töredéke megmarad, emlékeinké,
És az árnyékok, amiket létrehoztunk, a kezeinkkel, 
Sötétszürke, gyászolni kezd,
a napfelkelte minden színe,
Ennek a vándornak a napja, az utolsó lesz.

Tudom, mit akarok, és azt mondok, amit akarok,
És senki sem tántoríthat el, tudom, mit akarok,
És azt mondok, amit akarok, és
senki sem tántoríthat el.

De az emlék megmarad, az összes
elmúlt év nem olyan furcsa,
A teleink, mint egy csendes szemfedő.

És a nap szívdobbanása,
elűzi a ködöt,
És a tél nem az egyetlen
álom körülöttünk.

Életedben talán a magányt választod,
És az árnyékokat, amiket a
kezeiddel építesz,
És ha a fény felé fordulsz,
ami az éjszakában ég,
Akkor utazód napja elkezdődik.

Tudom, mit akarok, és azt mondok, amit akarok,
És senki sem tántoríthat el, tudom, mit akarok,
És azt mondok, amit akarok, és senki
sem tántoríthat el.

Életedben talán a magányt választod,
És az árnyékokat, amiket a
kezeiddel építesz,
És ha a fény felé fordulsz, ami
az éjszakában ég,
Akkor utazód napja elkezdődik.

Tudom, mit akarok, és azt mondok, amit akarok,
És senki sem tántoríthat el, tudom, mit akarok,
És azt mondok, amit akarok, és senki
sem tántoríthat el.
maiden.hu [ Scream For Me Hungary ] · ©2004-2010 · Adatvédelem · Impresszum