A Matter Of Life And Death
Más világ
(Different World - Smith/Harris) 4:17

Egy ösvényen vezetsz, mindig mutatod számomra az utat
Kicsit elveszettnek érzem magam, ma egy kicsit furcsán érzem magam
Azt hiszem, megragadom az alkalmat, bármi is adódik
Aztán meglátjuk, mi történik, ha minden nap így teszek

Azt hittem, mindent kihasználtam, mindent megoldottam
Amit a jövő rejthet, nincsenek kétségeim
De aztán egy új kártya jött fel, és más irányba indultam
De nem tudom, hogy ez örökké így fog-e menni

Mond el, mit hallasz
És mondd el, mit látsz
Mindenki másként látja a világot
Szeretném, ha tudnád, amikor egyszerű dolgokat nézel
Sosem késő megtanulni megbecsülni ezt az életet

Nem akarok itt lenni
Szívesebben lennék valahol máshol
De amikor odaérek
Talán úgy érzem majd, hogy ezt nem nekem találták ki

Mondd el, mit hallasz
És mondd el, mit látsz
Mindenki másképp látja a világot
Szeretném, ha tudnád, amikor egyszerű dolgokat nézel
Sosem késő megtanulni megbecsüleni ezt az életet

Mondd el, mit hallasz
És mondd el, mit látsz
Mindenki másképp látja a világot
Szeretném, ha tudnád, amikor egyszerű dolgokat nézel
Sosem késő megtanulni megbecsüleni ezt az életet

Nem akarok itt lenni
Szívesebben lennék valahol máshol
De amikor odaérek
Talán úgy érzem majd, hogy ezt nem nekem találták ki

Nem tudom, mit akarok
Vagy hogy hol akarok lenni
Egyre jobban összezavarodom
Ahogy telnek a napok

Ezek a színek nem futnak el
(These Colours Don't Run - Smith/Harris/Dickinson) 6:52

Minden országban ugyanúgy történik
Amikor azt mondod, hogy elmész
Magad mögött hagyod a szeretteidet
Akik csendesen állnak a váróban
Amikor kalandot hazudsz
Amiről mások csupán álmodhatnak
Vörös és zöld fények, ez a valóság
És elindulsz a háborúba

A szenvedélyért, a dicsőségért
Az emlékekért, a pénzért
Katona vagy, az országodért
Mi a különbség, mind ugyanolyan

Messze szülőföldünktől
Kitűztünk egy zászlót egy idegen földön
Elutaztunk, mint korábban apáink
Ezek a színek nem futnak el a hideg, véres háború elől

Senki sem fog megmenteni attól
Hogy lángok között pusztulj el

Nincs megadás, biztos halállal nézel szembe
A zsarnokság partjain
Emberi hullámmal ütköztél
A szabadságért
Magányos, jeltelen síroddal fizetve

A szenvedélyért, a dicsőségért
Az emlékekért, a pénzért
Katona vagy, az országodért
Mi a különbség, mind ugyanolyan

Messze szülőföldünktől
Kitűztünk egy zászlót egy idegen földön
Elutaztunk, mint korábban apáink
Ezek a színek nem futnak el a hideg, véres háború elől

Messze szülőföldünktől
Kitűztünk egy zászlót egy idegen földön
Elutaztunk, mint korábban apáink
Ezek a színek nem futnak el a hideg, véres háború elől

Ezek a színek nem futnak el a hideg, véres háború elől

Fényesebb, mint ezer nap
(Brighter Than A Thousand Suns - Smith/Harris/Dickinson) 8:44

Nem vagyunk Isten fiai
Nem vagyunk a kiválasztottak
Ráléptünk az általa kitaposott ösvényre
Érezni fogjuk a kezdetek fájdalmát.

Árnyék ujjak emelkednek felettünk
Vasujjak szúrják át a puszta eget
Óh, lásd az ember hatalmát
Fent a tornyon, lezuhanása előtt

Találj ki valamit
Alapíts egy várost, építs egy élő poklot
Csatlakozz az öngyilkossági versenyhez
Hallgasd a harang zúgását

Az univerzumon kívül, egy furcsa szerelem született
Szentségtelen egyesülés, a Háromság megújult

A sárga nap gonosz ikre
A sötétségben szárnyakon szállítva
Kettéosztjuk a lelkünket
Atommagból nukleáris füst hasad

Az univerzumon kívül, egy furcsa szerelem született
Szentségtelen egyesülés, a Háromság megújult

Ki a sötétségből, fényesebb, mint ezer Nap
Ki a sötétségből, fényesebb, mint ezer Nap
Ki a sötétségből, fényesebb, mint ezer Nap
Ki a sötétségből, fényesebb, mint ezer Nap

Temesd el az erkölcseidet és temesd el a halálod
Dugd a fejed a homokba
E=m.c2, minden relatív
Hogy játszottunk Istent a kezeinkkel

Bármit is mondott volna Robert az Istenének
Arról, hogyan kezdett háborúba a Nappal
E=m.c2, minden relatív
Hogy játszottunk Istent a kezeinkkel

Minden nemzet emelkedik
A szeretet és gyűlölet savfüggönyén keresztül
Sátáni lánclevél
Nem biztos, hogy ide vezet mindannyiunkat

Minden nemzet emelkedik
A szeretet és gyűlölet savfüggönyén keresztül
Hidegfúzió és Düh

Oszd meg és uralkodj, miközben
Egyesek prédikálnak, mások térdre esve imádkoznak
A bunkerekben, ahol meg fogunk halni
A hóhérok hazudnak

A bombázók elindultak, visszahívás nélkül
Egyperces figyelmeztetés a bomba ledobása előtt
Vess egy utolsó pillantást az égre
Tudva, hogy sírásra nem lesz időd

Az univerzumon kívül, egy furcsa szerelem született
Szentségtelen egyesül, a Háromság megújult

Ki a sötétségből...
Ki a sötétségből...
Ki a sötétségből, fényesebb, mint ezer Nap

Ki a sötétségből, fényesebb, mint ezer Nap
Ki a sötétségből, fényesebb, mint ezer Nap
Ki a sötétségből, fényesebb, mint ezer Nap
Ki a sötétségből, fényesebb, mint ezer Nap

A zarándok
(The Pilgrim - Gers/Harris) 5:07

A halál és Pokol kulcsai
A kudarcra ítélt beteg királyság
A bűn bilincsei és a szív össze fognak törni
A zarándokok átka beteljesül

Az ördögi erő elfojtva
Készen az örök küzdelemre
Fájdalmas végtagokkal és gyenge lélekkel
A Szent csaták áldozatot szednek

A szabadság és a remény isteni
Borrá változtatni a vizet
Így Istenhozzádot mondjunk neked
Pokolba forduló Mennyei Királyság

Szentlélek, örök élet
Emelj fel, vigyél haza
Zarándok napkelte, pogány naplemente
Az utazás elkezdődött

A bátorság utat talál és nyájasan
Beteg terményeket hoz
Tisztítsd meg a vizet, tisztítsd meg bűneinket
Tégy velük, amit akarsz

Aztán megjelenik a bírám
Nincs hamis angyal, akit hallok
Aztán meggyónom vétkeimet
Örök Poklomnak

Küldj nekünk szent jelet
Változtasd borrá a vizet
Így Istenhozzádot mondunk neked
Pokolba forduló Mennyei Királyság

Szentlélek, örök élet
Emelj fel, vigyél haza
Zarándok napkelte, zarándok naplemente
Az utazás elkezdődött

Küldj nekünk szent jelet
Változtasd borrá a vizet
Így Istenhozzádot mondunk neked
Pokolba forduló Mennyei Királyság

Szentlélek, örök élet
Emelj fel, vigyél haza
Zarándok napkelte, zarándok naplemente
Az utazás elkezdődött

Szentlélek, örök élet
Emelj fel, vigyél haza
Zarándok napkelte, zarándok naplemente
Az utazás elkezdődött

A leghosszabb nap
(The Longest Day - Smith/Harris/Dickinson) 7:48

A sötétségben a tomboló vihar alábbhagy
A hajókban kutató szemek várnak
A felszóllításra, hogy kitóduljanak a kapukon
Szélesre tárva őket, hogy elérje a végzete a gonoszt

Egész nyáron gyakorlatoznak a katonák
Hogy megacélozzák a hús-vér férfiakat
Papírkatonákból testekké a parton
Nyári homokból a végső csatába

Overlord, a mestered, nem az istened
Az ellenséges part hajnali szürkesége futással
Ezek a hitvány lelkek okádnak, félelemtől reszketnek
Hogy golyót kapnak azok miatt, akik odaküldték őket

A világ ég, a sziklák lángba borulnak
Nincs menekvés, könyörtelen golyózápor
A vízbe fulladtak nem lehetnek hősi halottak
A fuldoklás belépő a Pokol kapuján

Csúszkálunk, csak a félelem áll a mi oldalunkon
A szögesdrót határán
És az árral kirohanunk
Óh, vörös a víz
A halottak vérétől
De még életben vagyok, Istenhez imádkozom túlélésért

Meddig tart ezen a leghosszabb napon
Míg végre túl leszünk rajta
Meddig tart ezen a leghosszabb napon
Míg végre túl leszünk rajta

Meddig tart ezen a leghosszabb napon
Míg végre túl leszünk rajta
Meddig tart ezen a leghosszabb napon
Míg végre túl leszünk rajta

Egyre több halott, feldagadt, felszaggatott arcok
Megkönnyebbültek, az élők a visszatérést várják
A te számod következik, ráírták a golyóra a nevedet
Még mindig mész, a Pokolba és vissza

A Valhalla vár, valkűrök emelkednek és hullanak
A harcosook sírhalmai, nyitva állnak mindannyiunk előtt
Egy szellemkéz keresztülnyúlik a leplen
Vér és homok, győzni fogunk

Csúszkálunk, csak a félelem áll a mi oldalunkon
A szögesdrót határán
És az árral kirohanunk
Óh, vörös a víz
A halottak vérétől
De még életben vagyok, Istenhez imádkozom túlélésért

Meddig tart ezen a leghosszabb napon
Míg végre túl leszünk rajta
Meddig tart ezen a leghosszabb napon
Míg végre túl leszünk rajta
Meddig tart ezen a leghosszabb napon
Míg végre túl leszünk rajta
Meddig tart ezen a leghosszabb napon
Míg végre túl leszünk rajta

Meddig tart ezen a leghosszabb napon
Míg végre túl leszünk rajta
Meddig tart ezen a leghosszabb napon
Míg végre túl leszünk rajta

Meddig tart ezen a leghosszabb napon
Míg végre túl leszünk rajta
Meddig tart ezen a leghosszabb napon
Míg végre túl leszünk rajta

Ki az árnyékok közül
(Out Of The Shadows - Dickinson/Harris) 5:36

Glória a világ körül,
Aranynap,
Az Univerzum hercegei,
Terhetek az út,
Szóval nincs jobb idő,
Aki ma születik,
Egy cigánygyermek hajnalhasadtakor,
Egy király egy napra.

Ki az árnyékból a napfénybe,
A múlt álmai, ahogy bejártuk a régi útjainkat,
Óh, van szépség, és biztosan van fájdalom,
De el kell tűrnünk, hogy újra éljünk.

Poros álmok a gyenge napfényben,
Vibrálnak a falakon,
Semmi sem új, az életed sodródik,
Mi a célja az egésznek?
Lehunyt szemek, és a halál szólít,
Kinyújtja kezét,
Szólítja a csillagfényt, hogy körülzárjon.

Ki az árnyékból a napfénybe,
A múlt álmai, ahogy bejártuk a régi útjainkat,
Óh, van szépség, és biztosan van fájdalom,
De el kell tűrnünk, hogy újra éljünk.

Az árnyék nélküli embernek nincs lelke.

Benjamin Breeg reinkarnációja
(The Reincarnation Of Benjamin Breeg - Murray/Harris) 7:21

Hadd beszéljek Neked az életemről,
Hadd beszéljek Neked az álmaimról,
Hadd beszéljek Neked azokról a dolgokról, amik történnek,
Mindig valósnak tűnnek nekem.

Hadd beszéljek Neked a reményemről,
Hogy szükségem van rá, hogy megérintsem az eget,
Hadd vigyelek el egy különös utazásra,
Hadd mondjam el Neked, miért...
Hadd mondjam el Neked, miért...

Miért lettem megátkozva,
Nem nyerek megbocsátást, amíg ki nem szabadítom magam,
Mit tettem, hogy ezt a büntetést érdemlem?
A lelkem eladásával fizettem a bűneimért,
Démonok fészkelték be magukat a fejembe,
Minden reményem elszállt, hogy elérjem a Mennyet a Pokolból.

Sok bűnöm van, és túl súlyosak,
Nagy a nyomás rajtam, amiatt, amit tudok, és amit elrejtek
Képes vagyok dolgokat látni,
Dolgokat, melyeket nem akarok látni,
Ezer lélek élete,
Nehéz súllyal telepszik rám.

Tudom, hogy segítségért nyújtják ki kezüket,
Terhük engem is a mélybe ránt,
Ezer lélek bűne nem halt meg csak úgy,
A reinkarnáció még mindig újra él bennem.

Valaki mentsen meg,
Valaki mentsen meg önmagamtól,
Hogy feloldozást hozzon,
Elűzze ezt a poklot.

Valaki mentsen meg,
Valaki mentsen meg önnön poklomtól,
Egy célállomás,
Messze ettől a rémálomtól.

Valaki mentsen meg,
Valaki mentsen meg önmagamtól,
Hogy feloldozást hozzon,
Elűzze ezt a poklot.

Isten nagyobb dicsőségére
(For The Greater Good Of God - Harris) 9:24

A béke embere vagy,
Vagy a szent háborúé,
Túl sok az oldal számodra,
Többé nem tudod, melyik
Oly sok teljes élet,
Fájdalommal is telve,
Nem tudom, mennyien
Fognak életben maradni.

Egy élet, ami az életért jött létre,
Pusztítás vagy védekezés,
Egy teljesen romlott elme,
Rossz vagy jó cél,
Egy farkas báránybőrben,
Szent vagy bűnös,
Vagy néhány, aki hinne,
Egy szent háború győztesében.

Sokat lőnek,
És az utolsó lélegzet,
Tetteikre nincs magyarázat,
Csak Isten tudná megmondani,
És mivel Ő a Mennybe lalkik,
Vagyis inkább a Pokolban,
Úgy érzem, Ő valahol itt van köztünk,
Vagy alulról néz fel ránk,
De nem tudom, nem tudom.

Kérlek, mondd meg, mi az élet,
Kérlek, mondd meg, mi a szeretet,
Kérlek, mondd meg, mi a háború,
És most újra mondd meg nekem, mi az élet.

Egyre több fájdalom és a szenvedés az
emberiség történelme során
Néha úgy tűnik,
Hogy vak vezet világtalant.
Még több éhínséget, halált és háborút hozva,
Tudod, a vallásnak sok mindenért felelnie kell.

Kérlek, mondd meg, mi az élet,
Kérlek, mondd meg, mi a szeretet,
Kérlek, mondd meg, mi a háború,
És most újra mondd meg nekem, mi az élet.

És ahogy a testek után kutatnak a homokban,
Hamut találnak,
Szanaszét szóródva,
És mintha a lelkeik suttognának a szélben,
Valahol egy lövés dörren, új háború kezdődött.

És mindezekért, azt gondolnád,
Hogy tanulunk belőle,
De még mindig a test számol, a városi tüzek égnek,
Valahol valaki haldoklik,
Egy idegen földön,
Miközben a világ az emberiség hülyesége miatt sír,
Mondd, miért, mondd miért?

Kérlek, mondd meg, mi az élet,
Kérlek, mondd meg, mi a szeretet,
Kérlek, mondd meg, mi a háború,
És most újra mondd meg nekem, mi az élet.

Isten nagyobb dicsőségére!

Az életét adta értünk, keresztre feszítették,
Hogy meghaljon mindazokért, akik sosem fogják
gyászolni az elvesztését,
Nem volt értelme miattunk újra érezni a fájdalmat,
Mondd, miért, mondd, miért?

A fény ura
(Lord Of Light - Smith/Harris/Dickinson) 7:23

Vannak titkok, amiket őrzöl,
Vannak titkok, amiket őrzöl,
Vannak titkok, amiket csak nekem mondasz el,
Nem érthetek dolgokat, amiket nem látok,
Nem látod, ez a furcsa világ,
Majdnem ugyanolyan, mint én,
Ne tagadj meg, azért, aki vagyok,
Semmi sincs elrejtve, de Te még mindig nem látod az igazat,
Ezek azok a dolgok, amiket nem tudsz leleplezni,
Ezek azok a dolgok, amiket nem tudsz leleplezni.

Egy furcsa terv részei vagyunk,
Miért mészároljuk le testvéreinket,
Pokoli áldozat,
Tüzes lélegzet vezet az úton,
Testek halma, ahogy egybeégnek,
A bosszú a múltban él,
Ideje egy új évezredet kezdeni.

Spirális ösvény vezet keresztül az útvesztőn,
Le a tüzes alvilágba,
Tüzes lélegzet vezet az úton,
Lucifer csak egy rossz irányba tévedt angyal volt.

Szabadítsd fel a lelked, és hagyd szállni,
Add az életed a Fény Urának,
Őrizd meg a titkaid, és árassz el velük,
Csak rejtélyeket látok.

Semmire sem vagyunk méltók fekete
És égő szemeidben,
Démonokat gyűjtünk a tükörben minden nap,
A sötétség hídja
Árnyékot vet mindannyiunkra,
És ma rádruházzuk minden bűnünket.

Mások várnak a sorukra,
Csak az életük maradt,
Használjátok okosan a Tiéteket, mert a
fény gyorsan elhalványul,
Szabadítsd fel a lelked, és hagyd szállni,
Az enyém csapdába esett, nem próbálhattam meg,
Az idő újra visszatér, hogy megbüntessen
mindannyiunkat.

Véresk Atyánk keze kivetett minket,
Idegenek vagyunk ezek a magányos
ígéretek földjén,
Az egyetlen szentségtelen szellem
árnyékai vagyunk,
Rémálom világunkban, az egyetlen, akiben bízhatunk.

Szabadítsd fel a lelked, és hagyd szállni,
Add az életed a Fény Urának,
Őrizd meg a titkaid, és árassz el velük,
Csak rejtélyeket látok.

Az örökség
(The Legacy - Gers/Harris) 9:20

Mondok neked valamit,
Amit tudnod kell,
Két perc az idődből,
Aztán mehetsz tovább.

A feketébe öltözött emberek
Történetét,
Hogy többségük,
Sosem tér vissza.

Háborúba küldték őket,
Apró játékokat játszani,
És amikor visszatérnek,
Nem nevezhetik meg a névteleneket.

Valami furcsa sárga gáz,
Játszott az elméjükkel,
Vörös kód szállt a szemeikre,
Eltávolította az összes hazugságot.

És olyan furcsa, ahogy hangzik,
A halál nem ismer határokat,
Hányan gyógyulnak meg,
Csak az idő dönti el,
Csak az idő dönti el.

Halálos ágyadon fekszel,
De mit tettél le az asztalra,
Csak szent bűnt hozták,
A teljes igazság halálos.

A szent béke imájára,
Nem tudtuk, milyen hazugság húzódott mögötte,
Így hogyan lehettünk olyan bolondok,
Hogy azt hittük, hogy Te vagy a válasz.

Nem tudom megérteni ezt a sok hazugságot,
De a halálos ágyadon, látom őket a szemeidben,
Oly' tisztán, mint a verejtéket a homlokodon,
Látom az értelmét, most tisztán látom.

Belegabalyodva a hazugsághálóba,
Lett volna rá mód megjósolni,
Nem tudva a következményekről,
Nem tudva a titkokról, amiket magadban tartottál.

Semmiben sem hihetünk,
Hogy felfedjük az arctalan emberek külsejét,
Nincs olyan, amit előre láthatnánk,
Most van egy jel, ami előrevetítheti a következményt.

Mindannyiunkat magad mellé állítottál a béke ígéretével,
De végig az volt a terved, hogy becsapj minket,
Csak az idő dönti el, hogy helyre lehet-e hozni,
Próféciád a Pokolba küldenek mindannyiunkat.

Minden arany fiunknak örökül hagyták,
Hogy a békét válasszák,
Adhattál volna nekik
Egy kis esélyt... legalább.

Jobbá változtatni a világot,
Adni nekik csak egy kis esélyt,
Csak gondolj bele, micsoda örökség ez,
Te most... távozni fogsz.

Úgy tűnik, arra vagyunk rendeltetve, hogy félelemben éljünk,
És néhányan azt mondanák,
Hogy közel az Armageddon,
De amíg élünk, azt reméljük,
Hogy az emberiség nem fogja elpusztítani önmagát.

Miért nem tudjuk embertársainkat
Jobban tisztelni, és kezet nyújtani nekik,
De a düh és a gyűlölet az elterjedt,
A halál minden oldalon
Életstílussá kezd válni.

Bizonytalan világban élünk,
A félelem a megértésről és a tudatlanság
Halált hoznak,
Csak a holttestek maradnak,
A dögkeselyűknek, hogy lakmározzanak a csontjaikon.

De néhányan egyszerűen nem akarnak békét,
Egész életük a halál és a szenvedés,
Egyetlen dolgot tudnak,
Háborúzni, az emberi élet olcsó.

Bárcsak megállnának gondolkodni,
Hogy az emberiség a saját elpusztításának határán
imbolyog,
De gondolod, hogy törődnek vele,
A halálból, a fájdalomból és a reméntelenségből
húznak hasznot.
Forrás: IronWhat? Fanzine
maiden.hu [ Scream For Me Hungary ] · ©2004-2010 · Adatvédelem · Impresszum